Legyél Te 2026
Hallássérült Nagykövete!
A Hallás Világnapja – Hallássérült Nagykövet 2026 felhívás pályázati határideje lezárult. Az alábbiakban a beérkezett pályaművek olvashatók, változtatás nélkül, a pályázók saját megfogalmazásában.
A zsűri a pályaműveket a felhívásban rögzített szempontok szerint bírálja el. A 2026-os Nagykövet kiválasztásakor kiemelten vizsgáljuk, hogy a jelölt:
hitelesen és érthetően képviseli a hallássérült közösség ügyeit,
példát mutat a mindennapokban: kitartásával, közösségi szerepvállalásával vagy segítő munkájával,
inspirál és összeköt: képes párbeszédet teremteni hallássérültek, hozzátartozók és a többségi társadalom között,
hozzájárul a szemléletformáláshoz, a hallásügy társadalmi láthatóságának növeléséhez.
A pályaművek sorrendje a listában nem jelent rangsort. A döntést a zsűri a pályázatok tartalmi értékelése alapján hozza meg, és az eredményről a Hallás Világnapja felületein adunk tájékoztatást.
Történetek
BELSŐ HANG, TŐLEM NEKED … ÁLMODJUNK EGY KÖZÖS SZÉP VILÁGOT!
A vakság és a hallássérülés együttes kihívásai
Egy siket „tíz élete”, avagy hűség a siketséghez és teljes élethez
dr. Hendrik István
64 éves vagyok. Két évesen gyógyszer-túladagolás (Streptomycin inj.) következményeként lettem hallássérült. Boldog gyermekkorom volt. Szerető-törődő Szüleim, jó játszópajtásaim az utcagyerekek között, klassz iskolatársaim. Hallók között integráltan nőttem fel, végeztem el az egyetemet is a nappali tagozaton. Abban az időben nem volt könnyű. Nem volt segítőszolgálat, támogató technika, de még az egyes oktatók hozzáállása sem volt pozitív. 1986-ban kaptam meg a diplomám. Lehetséges, hogy elsőként vagy elsők között a súlyosan hallásmaradványosak között.
Kőrösiné dr. Babinszki Vera
A vakság és a hallássérülés együttes kihívásai
Fehérbottal kopogtatom Budapest utcáit. A járókelők ezt látva megszólítanak.
– Akkor Neked sokkal jobb a hallásod azáltal, hogy nem látsz?
– Majdnem.
Félrehúzom a hajam, hogy elővillanjon a fekete hallókészülékem a kék illesztékkel. Az ironikus humor a lételemem.
Albertné Niedling Julianna
Egy bipoláris , kezdődő demenciával küzdő nagymama egypercesei Örkény után szabadon- miután semmi más lehetőség nincs a kevés nyugdíj emelésére- utolsó esély a nagyothallási járadékhoz való hozzájutáshoz.
Hát jöjjenek azok a bizonyos egypercesek………
Aradi Éva
Mit is jelent nekem a hallás?
Mindent. Az egész életemet, a munkámat.
Volt néhány év, amikor úgy tűnt, mindezt elveszítem.
Elgondolkodtam rajta, milyen élet az, amit hallás nélkül kell leélnem? Nem akartam így élni…
Balogh Kata
Balogh Kata vagyok. 2003. április 2.-án születtem. Nagyon nehéz körülmények között láttam meg a napvilágot. A köldökzsinór háromszor volt a nyakamra tekeredve, oxigénhiányos állapot lépett fel nálam, újra is kellett éleszteni. Életem első napjait a szüleim szerető karjai helyett az intenzív osztályon töltöttem. A kórházat csak később hagyhattam el, amikorra az állapotom rendeződött. Életem első 3 éve nyugodtan telt, nem sok emlékem van abból az időszakból.
Berta Istvánné Anita
Az elmúlt években többször átéltem hirtelen hallásvesztést, de időben kapott szteroid kezeléssel újra hallhattam.
Már rutinos lettem. Ha elkezdett csipogni a fülem, kicsit szédültem, tudtam: na, itt készül valami. Olyan volt ez, mint amikor a számítógép kiírja, hogy „a rendszer hamarosan leáll”. Igyekeztem az orvoshoz, teljes szakmai magabiztossággal:
– Doktor úr, csipog a fülem, szédülök, kezdődik. Ne várjuk meg, míg teljesen lekapcsol! Kaphatnék infúziót?
Erre jött a válasz:
– De hát most még nincs hallásvesztés, nincs infúzió.
Bokros Johanna
Hol is kezdjem? Talán ott, hogy nem mindig voltam hallássérült. Ó, dehogy. 14 éves koromig a fülemmel semmi problémánk nem volt. Sőt, zongoráztam 2. osztályos koromtól, Kórusiskolába jártam, emiatt kórusban is énekeltem és felvételiztem a Bartók konziba zongoraszakra, ahova fel is vettek…
Mikesy György
Hozzám jutott egy hír egy vidéki városból család- és gyermekjóléti szolgálat jóvoltából. Egy segítő szakember elújságolta, hogy náluk több olyan „siket család” van, ahol vagy gyerek, vagy szülők, vagy egész család valamilyen súlyos hallássérüléssel (siketséggel vagy súlyos nagyot-hallással) élnek. Elmesélte, hogy több alkalom volt, amikor „gyuribácsizástól” volt hangos a szolgálat, akkor „Gyuri bácsi” rendszerint megjelent segítségnyújtásra készen. Alighogy fel-bukkant, hirtelen megváltozott a légkör, oldott lett a hangulat, megnyugodtak a kedélyek, eltűnő-ben mentek a feszültségek, mindjárt együttműködés légköre közelebb hozott össze őket és majd különféle megoldásokban megegyeztek és együttműködtek, de Gyuri bácsi továbbra is velük marad és készen áll minden eshetőségre.
Kis Szabolcs
A szoba, amit a saját ízlésemre szabtam, most hirtelen zavaróvá vált számomra. Eddig ez a tér volt az egyetlen hely, ahol levehettem a társadalom elvárásainak nehéz álarcát, de azon az estén a falak között is idegennek éreztem magam. A levegő állott volt és mozdulatlan, mintha a szoba is érezné azt a belső gátat, ami megakadályozza, hogy valódi módon kapcsolódjak a külvilághoz. Nem a testem lett fáradt, hanem a lelkem: belefáradtam abba a láthatatlan, mégis állandó küzdelembe, hogy minden áldott nap hidat verjek a saját elszigeteltségem és az emberek zsongó világa közé.
Kőszegi Kincső
2006.07.17.
Amikor édesanyám terhes volt velem, akkor ő és én veszélybe kerültünk, ezért sürgős császármetszésnek és épp akkor ügyelő doktornak köszönhetjük, hogy most élünk. Így elmesélhetem a történetemet. Születésem után nem merült fel, hogy teljes hallássérültségem lenne.
Kövesi Hanna
Az én történetem rögtön a születésem pillanatától kezdődik. Koraszülöttként érkeztem a világra Dunaújvárosban, egy viharos májusi estén. Anyukám elmondásából tudom, hogy nagyon pici voltam és rögtön inkubátorba is kerültem, s vizsgálatok tömkelege vette kezdetét. Ám mivel nem találtak semmilyen egészségügyi problémát, egy idő után hazaengedtek minket. Viszont egy idő után észrevették a szüleim, hogy nem igazán figyelek fel arra, ha szólítanak.
Lauer Tamás
Prológus
A totó szóról legtöbbeknek a szerencsejáték jut eszébe, ahol 13+1 focimeccs eredményét kell megtippelni. Nekem azonban mindig is Óz, a nagy varázsló történetét idézi fel, benne Dorka hűséges kiskutyájával, Totóval. A kis fekete eb, aki beszélni is tudott – számomra ez valahogy teljesen természetes volt gyerekként. De most egy másik Totóról szeretnék mesélni.
Ondrejcsák Lydia
Sajnálom, ha ezzel foglalkoznom kell most is! 😀
Mert nem tartom fontosnak.
Miért is az tulajdonképpen?
Én nem érzem magam kevesebbnek, és ezért nem fogok másoktól elnézést kérni!
Folyton az jön szembe, hogy ennek számomra jelentősnek, hátránynak kellene lennie, foglalkoznom kellene vele, mert ez vagyok én.
Rostáné Lutz Gabriella
Aznap reggel arra ébredt, hogy a jobb fülére nem hall rendesen. Olyan volt, mintha víz ment volna bele, de miután régen nem járt uszodában és az esti zuhanyozásnál sem folyhatott be túl sok víz a fülébe, arra jutott, hogy víz nem okozhatta a tompa érzést. Biztosan megfázott, gondolta, nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a dolognak. Felöltözött és elindult a munkahelyére. A tompa nyomás nem múlt. Nem akarta annyiban hagyni a dolgot, lement a cég üzemorvosához, aki azonnal a körzeti orvoshoz – akkoriban még így hívták a háziorvost – irányította.
Sajbán Petra
3 éves korom óta hallókát viselek,
Ovis társaim mind nagyon irigykedtek.
Kaptam tapsot, bizalmat s én innentől,
Gyorsan beszélni kezdtem mindenről.
Stein Vera
Valahol egy lány…
Fiatal vagy, szerelmes, boldog és kiegyensúlyozott. Az egyetem érdekes, és a tanulás sikere sem marad el. Terveid vannak, visz a lendület. Szép az élet. Holnap utazol…
Egy pillanat műve, és már nem te irányítasz.
Visz a mentő.
Villanások… kívülről látod magad és a történéseket… aztán nem látod… emlékfoszlányok…
Egyszercsak tisztul a kép.
Szabadkai Lea
Sziasztok! Lea vagyok, tíz éves, születésem óta hallássérült. Egy éves koromban kaptam meg az első hallókámat, amivel nem hallottam elég jól, ezért később cochlearis implantátumot kaptam mindkét oldalra.
Szlivka Ágnes
Gyerekkoromban mindig mosolyogtam.
Mosolyogtam, amikor nem értettem, mit mondanak.
Mosolyogtam, amikor nevettek, és nem tudtam, min.
Mosolyogtam, amikor kérdeztek, és csak a szájuk mozgását láttam.
A mosoly volt a túlélési stratégiám.
Varga Péter
Ennek a résznek a címe is máshonnan származik. Szász Attila is rendezett ugyanezzel a címmel filmet. Annak idején, el is mentünk megnézni a sulival. Tetszett a film, több dologban is elgondolkodtató volt. Hanem, amit megteszek, hogy dőlt betűvel fogom szedni azokat a szavakat és mondatokat, amik utalnak a filmre, és amik történetem ezen részében is megjelennek. A Félvilág értelmezését még a naplómban foglaltam össze,
2024. május 2-án. Egy szomorú emlékként vonult be az életembe ez a nap, sokat elmélkedtem magamon… Hogy mi miatt, azt majd egy későbbi részben mondom el.
Fél év telt el azóta, hogy a vak férfinek segítettem eljutni és felszállni a villamosra.
Mindjárt tíz óra. Mindjárt tíz óra… Zúgta egyre hangosabban valami bogár a fülemben. Miért kellett ötször is benyomnom a szundit? Miért kellett a kávét háromszor is lefőznöm? Miért kellett a cicámnak is kaját adnom, ha tizenkettőre úgyis hazaértem volna? – nem mindegy neki, hogy most két órával előbb, vagy később kap enni? Miért fordultam vissza az esernyőmért, ha közben száz ágra süt a nap? És ami a legfontosabb kérdés: Miért igazítottam meg a társasház bejáratánál hosszasan elnyújtózkodó Lábtörlő Urat, ha senki sem figyel oda rá? Így is-úgy is felrúgják, nem?